°Chapter Nine°

Sziasztok! Ne haragudjatok a rövid rész miatt, de megígértem, hogy a héten hozom, és ennyire tellett. Bocsi, de tényleg zsúfolt hetem volt. Ha minden igaz jövőhéten hozom a következő részt, abban leírom a történteket. 

Jó olvasást!

xx

- Igaz - vontam vállat - Most az étteremnél vagyunk, ugye? - kérdeztem, amikor megéreztem a paradicsom édes illatát, ami az odaégett sült hús szagával keveredett.
- Igen. Már mindjárt ott vagyunk.

- Ott maradsz majd velem? - kérdeztem kissé kétségbeesve, miközben szabad kezem Jess felkarjára helyeztem.
- Ezt kérdezned sem kell - válaszolt mosolyogva, majd karján pihenő ujjaimra rakta kezét, s enyhén megszorította azokat. A megkönyebbülés végigjárt testemen, jó volt tudni, hogy lesz ott velem valaki.
- Ki fogod verni a balhét? - szólalt fel Jessy némi hallgatás után.
Elgondolkodtam. Én se tudtam pontosan. Sejteni se sejtettem, hogy mit reagálok majd, amikor Harry-vel szemben állok. Talán nyugodtan megbeszélem majd vele, hogy mik is történtek. De az is lehet, hogy a park közepén elkezdek majd vele ordibálni. Ezt még nem lehet tudni.
- Amy - szólított meg Jess, hogy visszarántgasson a jelenbe.
- Igen? - ráztam meg fejem, hogy kitisztuljon.
- Hallottad, hogy mit kérdeztem?
- Őőő mit is? - pirultam el kissé.
Kérdezett még volna valamit azután?
- Kérdem: veszekedni fogsz?
- Ja igen. Nem tudom . Talán - dadogtam össze-vissza, mire Jess csak elnevette magát.
Orrom megcsapta a mosószer illata, így ki tudtam következtetni, hogy mindjárt ott vagyunk. Őszintén megmondva, valamiért féltem.
Jess megtorpant. A kocsik hangjából meg tudtam ítélni, hogy a zebra előtt álltunk.
- Meg fogod ismerni? - kérdeztem kissé bizonytalanúl barátnőmtől.
- Őt lehetetlen nem felismerni - nevette el magát, miközben megindult velem.
- és mi van ha álruhában van?
- Hallod te magad? - hahotázott még mindig.
- na jó, ez tényleg túlzás - adtam be mosolyogva a derekam - Látod valahol?
- Lehet.
Csendben köröztünk a parkban. Miközben kerestük Harry-t, elöntöttek az érzelmek. Ideges voltam. Izgatott. És valamilyen szinten boldog is. De nem tudtam, hogy mitől.

***

Rövid idő alatt túl sok minden történt. Én sem bírtam felfogni. Egyik pillanatban még Harry-t kerestük. Másik pillanatban már beszélgettem vele. Idáig midnen normális volt. Aztán elkezdtem vele ordibálni. És persze Jess fogta a pártom. Hát persze, hogy fogta, elvégre mindig is mellettem állt. Álltunk hárman a park közepén, s ordibáltunk.