2013. június 24., hétfő

FONTOS!

Sziasztok! Sajnos most nem tudok résszel szolgálni, és bocsi, hogy egész héten nem hoztunk frisset, de nem nagyon érünk rá. Két dolgot is mondani szeretnék.
1: A blog bizonytalan ideig szünetel, nem tudni meddig, mivel engem kínoz a fülgyulladás, Ada pedig nem nagyon ér rá. És azt se tudom, hogy hogy fogom majd tudni hozni a részeket, mivel én pénteken utazom. Szóval mostantól kezdve, bizonytalan ideig SZÜNET!
2: Ott oldalt, van egy olyan menüpont, hogy *bloglovin'*. Mivel a Google Bloggerének meg fog szűnni a blog követése átvittem oda. Szóval ha van kedvetek lehet regisztrálni és követni. És ha egy bloggerinához még nem jutott volna el, hogy, hogyan kell átvinni a blogot bloglovin'-ra, akkor nyugodtan szóljon!

Puszi: Ada&Tina

2013. június 19., szerda

°Chapter Six°

- Hát oké. De ha beszélgetni akarsz, akkor szólj! - mondta majd elkobozta a távirányítóm és visszakapcsolt a pletykaműsorra - Amy ... - motyogta halkan.
- Igen? - kaptam a hang irányába a fejem.
- Miért vagy a tévében?

- Mi? A tévében? - kérdeztem vissza döbbenten, hogy biztos legyek benne, hogy jól hallottam.
- Igen, ott - mondta Jess hitetlenül - Nem lehet, hogy rosszul emlékszel Harry nevére?
- Nem, nekem azt mondta, hogy Stewart - elevenítettem fel az emlékemet, ahogy rekedtes hangjával azt mondja, hogy Harry Stewart. 
- Hát pedig a tévéd azt mondja, hogy te Harry Styles-szal lógtál együtt egész délután - mondta, és kicsit felhangosította a tévém.
- Szokás szerint már most érkeznek a rossz indulatú üzenetek a twitteren. Például az egyik Directioner ezt írta: "Ha az a kis **** bántani meri az én kicsi Styles babám, esküszöm, hogy odamegyek, megfogom a csajt és belógatom egy vulkánba" - mondta a műsorvezető, és Jess abban a pillanatban el is kapcsolt.
- Hát ez elég durva - mondta kelletlenül.
- Ahh - tört ki belőlem egy morgás, hörgés féleség és a fejem a párnáim közé fúrtam. 
Nem hiszem el. Hazudott nekem! Megbíztam benne, de ő átvert!
- Amy !? - mondta bátortalanul a nevemet a barátnőm és a hátamat kezdte simogatni 
- Igazatok volt! - morogtam a párnák közül
- Tessék? Miben?
- Abban, hogy ne bízzak idegenekben! Látod, hogy mi lett? Hazudott nekem! 
- Talán csak ... Meg akart óvni ettől az egésztől! - mondta bizonytalanul
- Hát, azt hiszem nem jött össze neki! Most a fél világ utál engem, azért, mert hozzá mertem szólni a bálványukhoz! - morgolódtam idegesen, és kissé csalódottan.
- Jess! Le tudnál jönni egy kicsit? - hallottam meg anya kiabálását
- Persze! Megyek már! - éreztem, hogy az ágy megmozdult, tehát Jess már talán nincs is itt. Sóhajtottam egyet. Ez is csak velem történhet meg! Nem értem, mért kellett hazudnia nekem? Ha most itt lenne, megmondanám neki a magamét, az egyszer biztos! Kínomban már fetrengtem az ágyon. Hihetetlenül mérges lettem! Haragszom rá! Nem érdekel, hogy több millióan imádják! Én most kimondottan az ellenkezőjét érzem! Bobby halk nyüszítését hallottam közeledni.
- Bobby! Gyere ide! Gyere! - felültem az ágyon és vártam a kutyámat - Mi az? Mi a bajod? - simogattam, de csak tovább nyűszített - Ne aggódj! Semmi bajom! Csak egy hatalmasat csalódtam Harry-ben! - ekkor éreztem, hogy a kutyám figyelme más felé terelődik. Már Ő sem talál engem jó társaságnak. Halk rezgés ütötte meg a fülemet. - Bobby! A telefont! A telefonomat! Hozd ide! - tapogattam az ágyon, de nem találtam a készüléket! Egyszer éreztem, hogy az ölembe ejti! - Okos kutya vagy! - mosolyogva megsimogattam és fogadtam a hívást! - Hallo?
- Amy! Úgy örülök, hogy felvetted! - hadarta
- ÁLLJ! - ordítottam idegességemben - Te szemét! Átvertél! Hazudtál nekem! Én meg voltam olyan naiv és hülye, hogy bíztam benned! Mért kellett hazudj?
- Féltem, hogy ha megtudod, hogy ki vagyok, akkor már nem úgy ismerkednénk meg, mint két teljesen ismeretlen! 
- Akkor sem kellett volna, hogy félrevezess! Igaza volt a szüleimnek! Nem kéne megbízzak az idegenekben! - ezzel megszakítottam a hívást! Nagyon mérges voltam és ezt a kutyám is érezte. Odajött és próbált nyugtatni. Nyalogatta a kezemet és mellém feküdt.
Nem tudom, hogy meddig feküdhettem így. Elég sokáig. Hallottam, ahogy az ajtóm kinyílik, és ahogy bejött valaki, nyikorogni kezdett a régi parkettám.
- Amy? - hallottam meg Jess csilingelő hangját - Minden rendben? - kérdezte aggódva.
- Nem! Semmi sincs rendben! Átvert! Nem ég a bőr a pofáján? Kihasznált egy vak embert! - válaszoltam dühöngve - Felhívott - motyogtam a végén csendesen.
- Mi? - kérdezte döbbenten Jess, majd éreztem, hogy az ágyam szélére ül - Számot is cseréltetek? Amy, ennyire hülye nem lehetsz!
- Nem, nem, hallgass már meg! - könyörögtem neki - Gőzöm sincs, hogy honnan van meg neki a számom. Talán amikor megkértem, hogy keresse ki a számod, akkor megnézte az enyémet is. Vagy ... Elvégre ő maga, a nagyságos Harry Styles, a One Direction-ből! Bármit ki tud deríteni fél másodperc alatt, biztos megvannak az emberei - gondolkodtam el.
- Szóval nem te adtad meg neki a számod - fogta fel a dolgokat barátnőm.
- Nem - helyeseltem - Figyelj! Ugye ez köztünk marad? - kérdeztem kissé félve. Ha kikotyogja Anyáéknak, hogy Harry hívott ... Kitör a harmadik világháború.

2013. június 13., csütörtök

°Chapter Five°

Sziasztok! Ezen a blogon még nem írtam szöveget rész elé, de most szükségét éreztem. Először is szeretnék bocsánatot kérni, azért, hogy ritkán hozok részeket. És ha hozok is, akkor azok általában rövidek. Szóval BOCSÁNAT! Csak most év vége felé nagyon sokat kellett tanulnom. De remélem, hogy a szünetben legalább heti két részt tudok majd írni. Vagy akár többet is. A másik. Ajánlom figyelmetekbe, ott baloldalt, az *itt megtalálsz minket* modult :D A másik blogom új címet kapott, szóval ha érdekel valakit, akkor KATT. Sok komit és feliratkozót :) És még van két dolog :D Az egyik az, hogy már több mind 2500-an jártak az oldalon, ami nagyon jó, köszönjük nektek, de azért örülnénk 1-2 kominak. És végül ... Köszönjük szépen a díjakat, még van 2 amit ki kell raknunk, de igyekszünk :)
Ne haragudjatok a hosszú "bevezető" miatt!
Jó olvasást!
Puszi: Tina&Ada ♥


Bevágódtam az ágyba, és úgy gondoltam, hogy el nem hagyom az ágyam, úgy ... 20 évig. Úgy sincs miért.
- Amy! Gyere ki! - kérlelt Jess, miközben az ajtómon dörömbölt. Én beengedni nem fogom, bejönni meg nem tud, hisz zárva van.
A párnáim között feküdve gondolkodtam a dolgokon. Talán igaza volt Anyának. Tényleg hülye voltam. Hogy lehetek akkora barom, hogy egy vad idegennel elkezdek sétálgatni? Ahj! Hülye vagy Amy!
Az ajtómon ismét egy dörömbölés hallattszódott. Jess egyre türelmetlenebb lett.
- Amy, az Isten szerelmére! Engedj már be! - ordította át az ajtón.
- Nem! - kiáltottam vissza.
- Ajj, Amy! - dühöngött, majd belerúgott, vagy beleütött az ajtóba, és a léptekből hallottam, hogy elment.
Végre nyugalom.
Bekapcsoltam a TV-m és hallgattam. Már megint valami pletykaműsor ment. 
- Harry Styles-t ma egy idegen lánnyal látták sétálgatni. A rajongók nagy része biztos benne, hogy a lány Harry barátnője. Még elég zavarosak a dolgok, de remélhetőleg nem sokára fény derül az igazságra - mondta a műsorvezető. Eddig volt türelmem, elkapcsoltam onnan, valami mesére. Az jó volt.
Nem értem, hogy minek kell belemászni a sztárok életébe. Olyanok mint minden normális ember, csak felfedezték a tehetségüket. Nekem se esne jól, ha turkálnának a magán életemben. Azért magán.
Még sok ehhez hasonló gondolat járt a fejemben. Majd ismét kopogtak.
- Amy - könyörgött Jess az ajtó másik oldaláról. Sóhajtottam egy nagyot, feltápászkodtam puha ágyamról, majd mentem ajtót nyitni - Végre, hogy kinyitottad! - ölelt meg egyből Jessy, majd behúzott a szobámba és ismét bezárta.
- Dögledezhetek tovább? - kérdeztem unottan.
- Felőlem - mondta hanyagul Jess, és hallottam, ahogy ledobja magát az ágyra - Minden oké?
- Ja, persze, csak egy veszekedés - mondtam és erőltettem magamra egy mosolyt.
- Hát oké. De ha beszélgetni akarsz, akkor szólj! - mondta majd elkobozta a távirányítóm és visszakapcsolt a pletykaműsorra - Amy ... - motyogta halkan.
- Igen? - kaptam a hang irányába a fejem.
- Miért vagy a tévében?