°Chapter Five°

Sziasztok! Ezen a blogon még nem írtam szöveget rész elé, de most szükségét éreztem. Először is szeretnék bocsánatot kérni, azért, hogy ritkán hozok részeket. És ha hozok is, akkor azok általában rövidek. Szóval BOCSÁNAT! Csak most év vége felé nagyon sokat kellett tanulnom. De remélem, hogy a szünetben legalább heti két részt tudok majd írni. Vagy akár többet is. A másik. Ajánlom figyelmetekbe, ott baloldalt, az *itt megtalálsz minket* modult :D A másik blogom új címet kapott, szóval ha érdekel valakit, akkor KATT. Sok komit és feliratkozót :) És még van két dolog :D Az egyik az, hogy már több mind 2500-an jártak az oldalon, ami nagyon jó, köszönjük nektek, de azért örülnénk 1-2 kominak. És végül ... Köszönjük szépen a díjakat, még van 2 amit ki kell raknunk, de igyekszünk :)
Ne haragudjatok a hosszú "bevezető" miatt!
Jó olvasást!
Puszi: Tina&Ada ♥

Bevágódtam az ágyba, és úgy gondoltam, hogy el nem hagyom az ágyam, úgy ... 20 évig. Úgy sincs miért.

- Amy! Gyere ki! - kérlelt Jess, miközben az ajtómon dörömbölt. Én beengedni nem fogom, bejönni meg nem tud, hisz zárva van.
A párnáim között feküdve gondolkodtam a dolgokon. Talán igaza volt Anyának. Tényleg hülye voltam. Hogy lehetek akkora barom, hogy egy vad idegennel elkezdek sétálgatni? Ahj! Hülye vagy Amy!
Az ajtómon ismét egy dörömbölés hallattszódott. Jess egyre türelmetlenebb lett.
- Amy, az Isten szerelmére! Engedj már be! - ordította át az ajtón.
- Nem! - kiáltottam vissza.
- Ajj, Amy! - dühöngött, majd belerúgott, vagy beleütött az ajtóba, és a léptekből hallottam, hogy elment.
Végre nyugalom.
Bekapcsoltam a TV-m és hallgattam. Már megint valami pletykaműsor ment. 
- Harry Styles-t ma egy idegen lánnyal látták sétálgatni. A rajongók nagy része biztos benne, hogy a lány Harry barátnője. Még elég zavarosak a dolgok, de remélhetőleg nem sokára fény derül az igazságra - mondta a műsorvezető. Eddig volt türelmem, elkapcsoltam onnan, valami mesére. Az jó volt.
Nem értem, hogy minek kell belemászni a sztárok életébe. Olyanok mint minden normális ember, csak felfedezték a tehetségüket. Nekem se esne jól, ha turkálnának a magán életemben. Azért magán.
Még sok ehhez hasonló gondolat járt a fejemben. Majd ismét kopogtak.
- Amy - könyörgött Jess az ajtó másik oldaláról. Sóhajtottam egy nagyot, feltápászkodtam puha ágyamról, majd mentem ajtót nyitni - Végre, hogy kinyitottad! - ölelt meg egyből Jessy, majd behúzott a szobámba és ismét bezárta.
- Dögledezhetek tovább? - kérdeztem unottan.
- Felőlem - mondta hanyagul Jess, és hallottam, ahogy ledobja magát az ágyra - Minden oké?
- Ja, persze, csak egy veszekedés - mondtam és erőltettem magamra egy mosolyt.
- Hát oké. De ha beszélgetni akarsz, akkor szólj! - mondta majd elkobozta a távirányítóm és visszakapcsolt a pletykaműsorra - Amy ... - motyogta halkan.
- Igen? - kaptam a hang irányába a fejem.
- Miért vagy a tévében?