°Chapter Thirteen°

Sziasztok csajok! (Tudtommal fiú nem olvassa a blogom, de ha igen, akkor jelezze!) Van némi közlendőm. Az a nagy helyzet, hogy én most kiveszek egy hét "pihenőt". De az is lehet, hogy tovább elhúzódik. Azt majd meglátjuk. A másik pedig azt, hogy többen kértétek már, hogy legyenek hosszabb részek. Ahogy tudom, próbálom nyújtani a részeket, de erre a blogra én eleve rövidke fejezeteket terveztem. Szóval ezt szerintem így marad.

Azonkívül néhanapján örülnék pár kommentnek is :)

Jó olvasást!

Tina xx

- Itt maradsz! - szólt rám anya. Visszaballagtam hozzá, ő pedig leültetett a kanapéra - John, idejönnél kicsit? - kiabált ki anya a konyhába. Jajj ne. Most jön a megszidás.

- Mi történt? - lépett be apa a konyhába.
Fülem farkam behúzva ültem a kanapén, s a kezem babráltam. Tudtam, hogy valamikor el fog jönni, de nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar. És pont akkor, amikor Harry randira hívott.
- Kiderült, hogy a lányunk egy hírességgel kóricált - köpködte anya a szavakat. Vártam, hogy apa rám ordítson. De meglepetésemre nem így történt. Először is beállt fél perc néma csend, majd apa normális hangnemben megszólalt.
- Egy hírességgel? Ez remek! Mégis ki az? - hadarta bezsongva. Hoppá. Úgy tűnik apának ez a gyengéje. Ha celebekről van szó, mindig felpörög.
- Harry Styles. Egy bandában énekel - motyogtam, miközben még mindig az ujjaimat birizgáltam. Örültem, hogy apa nem kiabál velem, de féltem, hogy anya megteszi. mindig is tartottam a szüleimtől.
- De ez így nincs rendben! - szólalt fel anya ismét.
- Joana, ezt majd megbeszéljük - rendezte le apa, majd felállított a kanapéról, és átkarolta a vállam, úgy vezetett valamerre - Most mi megyünk, és elbeszélgetünk egy kicsit.

***

- Most hol is vagyunk? - kérdeztem, miközben a kezemben lévő hideg dobozt szorongattam, amit apa adott.

- A garázsban. Kinyissam neked a Fantád? - kérdezte udvariasságból.

- Nem kell, megoldom - mondtam, majd fel is nyitottam az üdítővel teli fém dobozt. Belehörpintettem egyet, majd élveztem a számban pezsgő buborékokat, melyek az ital édes ízével társult.

- És most akkor mesélj nekem erről a Styles gyerekről!

- Hát ... Én se nagyon ismerem. Az utcán találkoztunk. Nekimentem, és így a kávéja rá borult. Elkísértem a mosodáig, és kifizettem neki a tisztítást. Ő nem akarta, de tudod, hogy milyen makacs vagyok - mondtam mosolyogva - Közben beszélgettünk. Nagyon kedves fiú. Majd kiderült, hogy ő nem is az akinek hittem. Ma találkoztam vele a parkban. Persze Jess is velem volt. Kiabáltam vele, mert ideges lettem, majd otthagytam. Az előbb felhívott. És ... elhívott valahova - motyogtam, és éreztem, hogy kissé elpirultam, ezért lehajtottam a fejem - Azt mondta, hogy majd holnap megbeszéljük, hogy hova megyünk.

- Értem. Szóval a lányom elkezd randizni. Máris egy híres emberrel. Jól indítasz - veregette meg a vállam, mire elnevettem magam - Csak készülj fel, hogy nem lesz könnyű - mondta sejtelmesen. Akkor még nem értettem ezt.

***

- Biztos, hogy bírni fognak? - kérdeztem félve.

- Igen, biztos. He meg nem, akkor velem gyűlik meg a bajuk - mondta, majd átkarolt, s kinyitotta az ajtót. Féltem. Sőt, egyenesen rettegtem.

- Srácok, megjöttünk! - ordította Harry, majd bezárta mögöttünk az ajtót. Szívem a fülemben dobogott. Még soha nem éreztem ilyet. Túlságosan izgatott voltam - Fiúk, ő itt Amy. Amy, ők a barátaim, név szerint: Liam, Zayn, Niall, és Louis. Majd némi beszélgetés után meg tudod őket különböztetni.

- Miért, ennyire hasonlítunk? - kérdezte az egyik, kissé sértetten.

- Nem, hanem azért mert nem látok - magyaráztam.